online tartalom laptoponOnline média által a világ... Előbbre? Ki tudja, inkább csak bizakodunk, hogy nem gázol agyon minket.

Budapest volt a helyszíne egy konferenciának - új Asus laptopomon jegyzeteltem -, melyen kiderült, nem vitás a magyar szakmai körökben sem, hogy amikor a média-trendekről beszélünk, általában az amerikai trendekre gondolunk és közben reménykedünk benne, hogy ezek majd némi késéssel hozzánk is begyűrűznek. Néha nem árt tudatosítanunk, hogy a világ ennél jóval nagyobb, változatosabb. Kína, India számos statisztikát modosít.

Alapvetések az online médiáról

1) Még a viszonylag szegény emberek is kötelező holminak tekintik a TV-t. 2018-as adat: az indiai háztartások 62 százalékában van tévé készülék. A szintén szegény Kenyában az arány 73 százalék. Nálunk is a legszegényebbek kivételével mindenkinek van tévéje. Fürdőszobája kevesebbnek. Vagy lehet, hogy az emberek egy része azért is szegény, mert a tévé előtti bambulással tölti az idejét?

2) Az internet terjedése ellenére a tévézésre fordított idő egyre nő. (A világátlag napi 3 óra 19 perc, a hazai valamivel magasabb. Fel nem foghatom, hogy bírnak az emberek ennyi időt tévézni!) Csak a magasabb iskolai végzettségűek esetében figyelhető meg az internet elszívó hatása. (Talán azért, mert ahhoz, hogy valaki komolyabban internetezzen, legalább alapszinten kell tudni írni-olvasni.)

3) A műsorok közül magasan vezet a foci, a "tehetségkutató" vetélkedők és a sorozatok. (Vajon milyen okai lehetnek, hogy az egész világon ezek a műsorok a legnépszerűbbek?) Persze a Berlini küldetés tényleg jó.

4) Miközben az Egyesült Államokban és Nyugaton (minket is ide sorolnak?) egyre csökken a napilapok előfizetőinek száma, a világ nagyobbik keleti-déli részén virágzik a napilapipar.

5) Az egyik szemedet érdemes a Facebookon tartanod - 6 órányi átlagos használattal (vajon heti használatról van szó?) a Facebook a 10-es média-toplista valamennyi tagját magasan veri. (A második legjobb is csak közelíti a 3 órát.) A Facebook 700 millió felhasználójának 70 százaléka az Egyesült Államokon kívül él. (Vajon milyen szolgáltatás tudja majd túlszárnyalni ezt a terjedési ütemet? Mert egy percig se hidd, hogy ezentúl már minden így marad!)

6) A feljövő piacokon (ez a szegény országok udvarias megnevezése) az internet kávézó az online hozzáférés tipikus helye. - Nem feltétlenül csak a szűkös lakásviszonyok magyarázzák ezt. Sok országban nemcsak az internetezők, hanem a jó ellenőrizhetőség miatt a Hatalom számára is vonzók a cyber kávézók.

7) Brazilia, Oroszország, India és Kína vezet az online videózásban. Számukra az internetezés egyre inkább igény szerinti tévézéssé alakul. (Az olvasni nem tudás, a szélessáv és a megfizethető árak metszéspontjai ezek.)

8) A magas költségek fékezik az internet terjedését. Mindez viszont gyorsítja a mobilizálódást. A legszegényebb országokban óriási a mobil penetráció. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ott mindenki iPhone-nal a kezében futkos.)

9) A laptopok, netbookok, e-könyv-olvasók, táblagépek lendületet adnak az internet terjedésének. 2024-re megnégyszereződhet az IP-alapú adatforgalom. (Itt az egyik tényező az ár, a másik a használhatóság. Hihetetlen, hogy egy bonyolult, gyakran elromló, érthetetlen hibaüzeneteket küldözgető készülék - PC - ilyen sokáig a piacon maradhatott. Az egyetlen magyarázat az, hogy eddig nem létezett reális alternatíva.)

10) A 8-18 éves korosztály számítógép előtt töltött ideje az elmúlt 10 évben megháromszorozódott, pontosabban a szorzó 3,4. Ők a legtöbbet a közösségi hálózatokon, a játékokon, a videó oldalakon lógtak. A következő években az ő fogyasztási szokásaik határozzák meg, milyen is lesz a média. Vajon fel vagyunk készülve erre?